GYŰJTEMÉNY

HÍREK-ESEMÉNYEK

TÁRLAT ÉS MÉDIA

Kép, videó- és dokumentum tár

A 3D galéria megtekintéséhez használjon    szemüveget!

Az ÉLETRAJZOK eredeti anyagáért köszönet a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságnak! Forrás: 

Adobe Reader® innen letölthető:

Felkeltette az érdeklődését amit látott?

Ha kérdése van vagy segíteni tud a gyűjtemény bővítésében, kérem, vegye fel a kapcsolatot a H.O.C.-al!

Világritkaságok



A gyűjtemény azon ipartörténeti tárgyai kapnak itt külön felületet, amelyek túlzás nélkül, tekinthetők világritkaságoknak. Ezekből, jelen ismeret és a begyűjtött információk alapján, viszonylag biztonsággal állítható, hogy vagy nem maradt fenn több példány csak ebben a gyűjteményben, vagy nagyon kevés, mindössze egy-két darab lelhető fel belőlük. Ezen tárgyak jelentősége kiemelkedő, hiszen az informatikatörténet egyik utolsó darabjai! Természetesen, ezt nem lehet kategorikusan kijelenteni, ezért kérem, ha Önnek van információja további példányok létezéséről, ossza meg a HOC-al, hogy pontosítani lehessen ezen tárgyak körét.

szolg img
  Transmic 8 

táskaszámítógép. Gyártó: Műszertechnika Szövetkezet. Forgalmazó: SZÁMALK. Gyártás éve: 1984. Magyarország első hordozható számítógépe, tekinthetjük a laptop ősének. Hordozhatósága ellenére, meglehetősen nehéz volt, több mint 20Kg súlya mellett csak hálózatról tudott működni, akkumlátort nem tartalmazott. Megalkotása mégis jelentős, mert a Műszertechnika Szövetkezet mérnökei már akkor felismerték, hogy a mobilitásé lesz a jövő. Ezt, azonban abban az időben még sokan nem így gondolták. Ennek, és a magas vételárnak köszönhetően nem lett belőle sikertermék. Nem maradt fenn belőle több példány!


szolg img
  SZKI Proper16 

számítógép. /Második, fehér széria/ Gyártó: SZKI /Számítástechnikai Koordinációs Intézet/ Gyártás éve: 1988. Egy nagyon fontos kutatóintézet volt Magyarországon a 70-es és 80-as években a Náray Zsolt vezette SZKI, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet, amely nem csak különböző koordinációs munkákat végzett az ESZR rendszer keretében, hanem számítógépeket is fejlesztett. Az első "klasszikus" barna színű Proper számítógépcsalád egy megosztó formatervű berendezés volt. Ez volt Európa első IBM PC/XT klónja és egyben a világ egyik első IBM kompatibilis számítógépe. A cég a 80-as évek végén továbbfejlesztette a modellt. Míg az első széria teljesen SZKI gyártmány volt, addig az új modellnél a COCOM enyhítése lehetővé tette, hogy főként Taiwani alkatrészeket használjanak fel. Az akkori gépekhez képest rendkívül letisztult modern külső megjelenést azzal érték el, hogy "elcsalták" az egyébként magas házat azzal, hogy magát az előlapot elvékonyították. Szintén új fejlesztés volt az Uniboard névre keresztelt billentyűzet, amely annyira népszerű volt, hogy a GANZ is gyártotta Licensz formájában. Megjelenésében követi a számítógépház modern stílusát. Érdekessége, magyar szabadalom, a billentyűk nyomóerejét nem rugók, hanem mágnesek segítségével valósították meg, ezzel a mai billentyűzetekhez hasonló billentésérzetet értek el. Ezzel a technológiával gyártott billentyűzeteket szállítottak az MTA-SZTAKI-nak, az új színes ProPimo-hoz is. A számítógépből nem maradt fenn több példány!


szolg img
  Boscoop-Personal GT Aircomp16 

számítógép. /Második, fekete széria/ Gyártó: Boscoop-Personal GT agráripari közös vállalat Gyártás éve: 1984. A magyar számítógépgyártás ikonikus darabja az Aircomp, mindig megdobogtatja annak szívét, akihez közel áll a magyar számítógépipar. Talán azért, mert ezt a gépet két testvér, Lukács József és Lukács Endre tervezte 1981-ben a "házi laboratóriumukban", amit aztán HomeLAB-nak neveztek el. Olyan számítógépet alkottak, amely egy átlagember számára is elérhető volt, ami akkor nem volt egyértelmű. Magyar Apple néven is emlegették az almás gép megalkotásának hasonlósága miatt. A HomeLAB II számítógépüket HCC klub /számítógép építő klub/ keretei között építették vállalkozó szellemű fiatalok, amelyet az amerikai Homebrew Computer Club mintájára Magyarországon Dr. Simonyi Endre honosított meg. Ezt követte a HomeLAB III, ami hazánk első (és egyben utolsó) KIT, azaz csomag formájában megvásárolható számítógéptípusa volt. A csomag tartalmazta az alaplapot, az Epromokba égetett Basic interpretert a burkolatot és a billentyűzetet. A többi alkatrészt mindenkinek magának kellett beszereznie és beforrasztania a nyomtatottáramköri lemezre. A HomeLAB II típust a Boscoop-Personal GT is gyártotta Aircomp16 néven. A cég főprofilja elsősorban mezőgazdasági tevékenység volt, ez megmutatkozott a termék gyártásában is. Az első szériás Aircompokat "szappantartó dobozos" névvel is illették, a műanyag ház silány minősége miatt. A második, fekete dobozos széria már lényegesen jobb minőségű volt. A számítógépet költségtakarékosságból érintőfóliás billentyűzettel látták el, ami jelentősen megnehezítette a gépelést. A normál billentyűs változat csak a nullszériáig jutott el, sorozatgyártásba nem került a mert az alkatrész többlet jelentősen megdrágította volna a gép árát. Az akkori viszonyok között nagyfelbontásúnak számító, 256 X 256 képpontos fekete-fehér grafikus képességekkel rendelkezett. Kiemelkedő volt a beépített BASIC, és a gépi kódú programozás lehetősége, amit monitor program támogatott, ami szintén be volt építve. Rendkívül ritka darabnak számítanak, különösen a normál billentyűs változat. Az utóbbiból mindössze két példány maradt, az egyik ebben a gyűjteményben, a másik Németországban található!


szolg img
  Microkey - Pro-Primo 

számítógép. Az első kereskedelmi forgalomban is kapható magyar gyártmányú számítógép, a Primo volt 1984-ben. A gépet a Microkey Kutatási, Fejlesztési, Termelési Társulás fejlesztette ki, és az MTA SzTAKI leányvállalata, a Cosy gyártotta. A gép népszerűsítése érdekében a gép köré kololy marketing stratégiát építettek, az alacsony árával elsősorban a fiatalokat kívánták meghódítani. Az összeszerelést a sárisápi Új Élet MgTsz végezte, és körülbelül 7000 példány készült belőle 1986-ig. Az első Primo-A változat kapacitív elven működő strapabíró billentyűzetét a beállítási hiányosságok miatt sok negatív kritika érte, ezért később, további 1000 darabot gyártottak a normál nyomógombos billentyűzettel ellátott Primo-B változatból. A hazai számítógépipar fellendítésére meghirdették a második iskola-számítógép pályázatot, amelyen Pro-Primo néven indítottak el egy prototípust, amely már támogatta a színes grafikus kijelzőt és floppy interfészt is tartalmazott. A Pro-Primo a középiskolás kategóriában első, az általános iskolás kategóriában harmadik helyezést ért el, gyártásba azonban végül nem került, mert az iskoláktól viszonylag kevés megrendelés érkezett rá. Hiába volt a pályázat eredeti célja a magyar informatikai ipar támogatása, a Novotrade RT lobbija révén a magyar gépek mezőnyébe "csempészett" Commodore 16 gépcsalád vitte el a pálmát, a kedvezőbb árának és nagyobb tudásának köszönhetően. Az első iskola-számítógép pályázat esetében a nyertes gép a Híradástechnika Szövetkezet HT-1080Z típusa lett, amelynél központilag eldöntötték, hogy ezt a típus juttatják el az iskolák számára, addig a második iskola-számítógép pályázat esetében az intézményeknek megkapták a választás jogát, szabadon dönthettek mely típusra tartanak igényt a nyertes gépek közül. Ez meg is pecsételte a hazai gépek sorsát. Ennek ellenére szerepe jelentős, mert a kiskorú felhasználók ezrei kedvelték meg általa a számítástechnikát. Mindössze öt példánya maradt fenn! Az egyik Pro-Primo a H.O.C tulajdonából került a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárába.


szolg img
  Comproject - Comput 80 

számítógép. A Comproject Számítástechnikai és Automatizálási Mérnöki Iroda GM által 1985-ben kifejlesztett gépcsalád Z80A (4MHz órajelű) típusú mikroprocesszor alapú mikroszámítógép. CP/M 2.2 operációs rendszer futott rajta. A gyártási jogok megvétele után a Villamosberendezés és Erősáramú Elektronikai Vállalat (VBKM) gyártotta. A tanácsigazgatás mikroszámítógépes pályázatának egyik nyertes gépe. Két eltérő felépítésű változatban gyártották. Volt egy egykártyás kompakt felépítésű verzió, ami az alaplapon kívül csak a billentyűzetet tartalmazta, és volt egy asztali kivitel amiben a monitor is be volt építve. A billentyűzet mindkét kivitelben TÁKI gyártmány volt. A beépített monitor érdekessége, hogy a Videotontól olcsón megvásárolták a kereskedelemben is kapható TS sorozatú kis TV készülékeket, majd némi átalakítás után ezeket szerelték be költségtakarékosságból. A legfőbb különbség az elektronikai egységben volt, nem egyetlen nyomtatott áramköri lapot tartalmazott, hanem egy úgynevezett „Europa méretű” sokkártyás megoldás volt ami rendkívül jó bővítési lehetőséggel ruházta fel a típust, mivel a különböző egységek külön nyomtatott áramköri lapokon voltak megépítve. Ez lehetővé tette, hogy egy alap konfigurációt később az igények növekedésével, gond nélkül lehetett bővíteni, de akár egyedi kártyafejlesztések elhelyezése is megoldható volt. "A Comput 80 a számítógépek Szent Grálja!" Fennmaradt darabszám: 6 példány!


szolg img
  BRG SLK-80/A 

adatgyűjtő munkaállomás. A Budapesti Rádiótechnikai Gyár (BRG) az 1970-es évek második felében kezdett foglalkozni hátértárak és adatgyűjtő munkaállomások kifejlesztésével és gyártásával. Az SLK-80/A gyártása 1982-ben kezdődött, a VIDEOTON Kükereskedelmi Rt. is részt vett a számítógép forgalmazásában. A spórolás jegyében a megjelenítő egységeként a háztartásokban is használt Videoton Super Star 12 fekete-fehér televízió szolgált, a külső megjelenésében is lényegesen egyszerűbb volt a konkurens gyártók termékekhez képest. A billentyűzete az akkor nagyon népszerű, TKI /Távközlési Kutató Intézet/ által német RAFI licensz alapján gyártott HALL-generátoros billentyűzet volt. A BASIC-ben programozható készüléket Jánosi Marcell tervezte, aki a világ első 3” méretű mikro-kazettás floppyegységét az MCD-1 -et is megalkotta. Csak ebben a gyűjteményben található meg!


szolg img
  ORION vtx-960/M 

videotex terminál. Nagyon ritka darab, az ORION önálló fejlesztési eredménye a VTX-960/M videotex terminál, amely az 1980-as évek elején került forgalomba. Hazánkban a sugárzott videotex program megvalósítása az MTV és MTI képújság szerkesztősége megalakulásával 1982-ben indult meg kísérleti jelleggel. Ezek a terminálok lehetőséget nyújtottak az akkori számítógépes vállalatoknak, (pl. SZKI, SZÜV) a Teledatarendszer szoftvertámogatásának kidolgozásához, az ORION számára pedig megteremtették az önálló terminálfejlesztés alapjait. Nem maradt fenn belőle több példány!


szolg img
  Labor MIM LABSYS 80 

professzionális számítógép. A fejlesztő intézmény Labor MIM /Labor MűszerIpari Művek/ Az esztergombani székhelyű cég elődjét az 1948- as államosítása után, újonnan épített gyárként 1960. január 1-én kezdte meg a működését. Szintén itt készült az SZKI /Számítástechnikai Koordinációs Intézet/ legendás Proper számítógépcsaládja is. A gép híres design díjas formatervét Németh Aladár készítette. A számítógép felépítésének nagy előnye, a hardver moduláris felépítése. Ez lehetővé tette, hogy az igényeknek megfelelően az egyszerű, néhány kártyás rendszertől a bonyolultig bővíthető legyen. A processzora Intel 8080 típus, amit az IBM is használt az XT gépcsalád esetében. A számítógépet elsősorban laboratóriumi- és ipari műszerek univerzális intelligens vezérlésére, mérésadatgyűjtésre, adatfeldolgozásra, vezérlések/szabályozások és folyamatirányítási feladatok, valamint mikroprocesszoros fejlesztőrendszerek kiszolgálására szánták, amit számos opcionális bővítőkártya támogatott. Az alap BASIC-en felül, támogatta a magas szintű Fortran, Cobol, Pascal, PL 1 és Assembler programnyelveket, amik szintén elengedhetetlenek voltak a professzionális felhasználáshoz. A számítógépből mindössze két példány maradt fenn! A másik Labsys80 korábban szintén H.O.C tulajdonából került a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytárába.


szolg img
  Videoton R11 

megamini számítógép. A fejlesztő intézmény: Videoton Számítástechnikai Gyár. Gyártás éve: 1982. Az ESzR legkisebb tagja az R10 számítógép volt. Ennek első változatát (1010B) egy francia gép (CII 10010) licence alapján az SZKI /Számítástechnikai Koordinációs Intézet/ fejlesztette ki és a Videoton gyártotta 1973-tól. Ennek továbbfejlesztett változata az R-11 (1011), amely licenc alapú honosítása a SEMS cég MITRA 115 nevű tipusa alapján megvalósított megamini számítógéprendszer. Paraméterei: 4MB operaív memória, 16db 80,160 vagy 300MB-os diszk csatolási lehetőség, több felhasználó egyidejű kiszolgálására alkalmas. Vállalatirányítási alkalmazásban (adatbáziskezelés, tranzakció futtatás stb.) 32 terminál megbízható és gyors kiszolgálására képes. Érdekessége, hogy nem tokozott, hanem logikai IC-ből felépített processzort tartalmaz, mikroprogramozott IC-k alkalmazásával. Ez az utolsó fennmaradt példánya a Debreceni Konzervgyár Számítóközpontjában üzemelt az 1990-es évek közepéig.


szolg img
  Rolitron Rosytelex 

telex-számítógép. Gyártó: Rolitron Műszaki-fejlesztő kisszövetkezet. Gyártás éve: 1986. Nyilvánvaló volt, hogy a számítógép ki fogja szorítani az írógépeket az irodákból, az 1980-évek második felében is gyártottak alapvetően szövegszerkesztésre optimalizált személyi számítógépeket. Az egyik legsikeresebb termék a Rolitron cég által gyártott, kedvező árú rendszer – a Rózsahegyi László által kifejlesztett Rosytext szövegszerkesztő számítógép – volt, amelyet elsősorban szövegszerkesztésre optimalizáltak. A hajlékonylemezes egységgel szállított eszközt “Rozi”-ként, elektronikus titkárnőként reklámozták. A kezdeti Rosy 80 után a Rosy 80MF már belső hálózatra köthető, belső levelezésre is használható változat, a korábbi 8″ lemezeket felváltva 5.25″ floppymeghajtóval. A későbbiek folyamán, a szövegszerkesztő célgépek helyét átvették az irodai számítógépekre fejlesztett szövegszerkesztő alkalmazások. A felgyorsult fejlődési folyamatra a Rolitron cégnek is reagálnia kellett, így a számítógéptervezésben megszerzett tapasztalataikra építve az egyre népszerűbbé váló területre kezdtek fókuszálni, ami a faxok ősének tekinthető telexgépek voltak. Így született meg az 1980-as évek második felében a Rosytelex, amelyet a korábbi igen népszerű Rosytextre építettek, még a készülék házát is megtartották, csak a színe és a billentyűzete változott. A számítógép kiegészült egy külső egységgel, amely a telexgép telefonvonalra illesztését látta el. A telekommunikáció dinamikus fejlődésének kiszolgálására a Rolitronhoz hasonlóan, a meglévő technológiákra építve más cégek is elkezdtek telexgépeket gyártani. Ebből a modellből, csak ez a példány maradt fenn!


szolg img
  Triton Gepárd 8 

telex-számítógép. Gyártó: Triton Elektronikai Kisszövetkezet. Gyártás éve: 1987. A játékokat és varrókészleteket előállító háziipari szövetkezetből alakult a Triton Elektronikai Kisszövetkezet. 1982-ben saját fejlesztésű IPT-02 nevű házi-számítógépükkel indultak az iskolaszámítógép pályázaton, kevés sikerrel. A gépből kis sorozatot gyártottak, azonban a felhasználói programok hiánya miatt a számítógép nem lett sikeres. A gép érdekessége volt a szokatlanul feltűnő rikító narancssárga színe, amit a megjelenítőjének szánt Videoton Tünde háztartási televízió színéhez igazítottak, hogy jobban passzoljon a géphez. A számítógép fejlesztésben megszerzett tapasztalatokat felhasználva ügyesen használták ki a '80-as évek közepén azt a piaci rést, amit a mechanikus géptávgépírókat leváltó telex-számítógépek jelentettek. Így született meg a Gepárd 8 fantázianevű telex-számítógép. Mivel nem univerzálisan programozható, ezért nem tekinthető teljes értékű számítógépnek, de célszámítógépként jelentős hazai fejlesztés. A készülék dobozának RACK szabványú kialakítása, lehetővé tette a géphez gyártott íróasztalba való beépítést. A billentyűzetet a szintén népszerű Datacoop Kisszövetkezet szállította. Az ezekkel szerzett tapasztalatai révén a Triton az 90-es évek elején megjelenő faxok piacán is piacvezető szerepet játszott. A Gepárd 8 telex-számítógépből mindössze két példány maradt fenn, a másik Szegeden található az NJSZT ITK múzeumában.


szolg img
  HT 680X 

professzionális számítógép. Gyártó: Híradástechnika Szövetkezet. Gyártás éve: 1981. A Híradástechnika Szövetkezetben a 70-es évek második felében indult a számítástechnikai fejlesztés. A korábbi időszakban kamerák, monitorok, tv stúdió- és szervizműszerek, zárt láncú tv-hálózatok fejlesztése, gyártása mellé, a HT 1080Z School computer (hongkongi EACA Videogenie licensz), IEC-buszvezérlő és a HT 680X mikroszámítógép is felkerült a palettára. Ez utóbbi, a HT 680X jelzésű professzionális, moduláris felépítésű mikroszámítógép olyan egységes logikai, elektromos és mechanikai specifikációval rendelkező elemekből áll, amelyekből az adott feladat megoldásához legjobban illeszkedő berendezés állítható össze. A Motorola 6800 típusú 8 bites processzorra épülő, 1981-ben megjelent gép tervezése során a fő hardvert és a grafikai megjelenítést végző egységet különállóra tervezték. Maga idején nem volt megszokott, hogy az eredeti 64 KB memória 64-128-256 KB-os modulok alkalmazásával, memórialapozásos technika segítségével bővíthető volt 512 KB-ig. Ugyanígy, feladatnak megfelelően a ROM is bővíthető, 256 KB-ig. A HTOS monitorprogram egyfajta operációs rendszerként vezérelte a különböző hw és sw elemeket. Assembler, BASIC és FORTH programozási nyelvek voltak elérhetőek. Készült egy színes kijelzést lehetővé tevő 680X-CDP nevű grafikus kiegészítő rendszer, mely 384*288 képpontos felbontást tett lehetővé. Ezzel az kiegészítéssel lehetett használni a fényceruzát és a pozicionáló gömböt (trackball). A számítógépből jelen információk alapján kettő példány maradt fenn, a másik bézs színű Szegeden található az NJSZT ITK múzeumában. Eredeti forrás: https://ajovomultja.hu/exhibition/ht-680x


SZOLGÁLTATÁS

KAPCSOLAT

A gyűjteménnyel kapcsolatos észrevételeit, kérdéseit itt tudja feltenni. Köszönöm, hogy megtekintette a múzeumot!

KÖSZÖNET |
Fotók:
Vida István Tamás - TÁRLAT | Vida István Tamás, Tanka Attila, Guzmics Imre, Balogh Attila, Batta Gergő, NKE, DEIK, Auchan, Ericsson, HBO, NJSZT-MMO, Piros Tamás - KIÁLLÍTÁS, DTV - ESEMÉNYEK | Szűcs Miklós - EGYÉB FORRÁS | Dr. Rutkovszly Edéné, telefongyar.hu - ÉLETKÉPEK |
Dokumentumok: NJSZT-ITF - ÉLETRAJZOK | Batta Gergő - "Évkönyv 2017", Nádasdi Anikó - Dehír, Berecz Antónia - GDT, ORIGO - SAJTÓ, Dr. Varga György, Bőde Gyula - Alföldi Nyomda | BIT-LET - Göngyössy Péter |
Videók: Gyöngyössy Péter, Berecz Antónia, OBH Informatika, Nádasdi Anikó, Török János, Papp Norbert - DTV, Napszemle - M5 Televízió | Tárgyak: Harkányi Péter - Commodore64 II konfiguráció, Rosytext Mini, Aradi Ferenc - EMG HUNOR 157/158 konfiguráció.